A Magas-Tátra csúcsai

A legmagasabb Gerlachfalvi-csúcstól az ikonikus Krivánig

Tátra-csúcsok

A Magas-Tátra több tucat lélegzetelállító csúcsot kínál, amelyek közül sok meghaladja a 2500 métert

Fontos: Egyes csúcsok csak hegyi vezetővel közelíthetők meg (pl. a Gerlachfalvi-csúcs). Indulás előtt mindig ellenőrizze az aktuális körülményeket, az időjárást és az ösvények állapotát. A magashegyi túrázás tapasztalatot, megfelelő felszerelést és jó fizikai kondíciót igényel.

Legmagasabb csúcsok

A havas Gerlachfalvi-csúcs az erdő fölött

Gerlachfalvi-csúcs

2 655 m Csak hegyi vezetővel Egész nap

Szlovákia és az egész Kárpátok legmagasabb csúcsa. A Gerlachfalvi-csúcs (2654,4 m) a Tátra abszolút királya. 1838-ig, amikor Greiner Lajos, a jolsvai erdőhivatal vezetője trigonometriai méréseket végzett, a Krivánt, a Lomnici-csúcsot vagy a Jégvölgyi-csúcsot tartották a legmagasabbnak.

A név története: A csúcs Gerlachfalva (Gerlachov) községről kapta a nevét, amely fölé magasodik. A régebbi Kotlový štít nevet egykor közösen használták rá és a szomszédos csúcsra, amely ma is ezt a nevet viseli.

Megmászás: A Gerlachfalvi-csúcsra nem vezet jelzett turistaút. Csak megfelelő képesítésű hegymászók vagy hegyi vezetővel érkező túrázók mászhatják meg. Többnyire a Felkai-völgyön és a Velický žľab kuloáron át mennek fel, lefelé a Batizovský žľab kuloáron ereszkednek; a legnehezebb szakaszokat láncok biztosítják. A feljutás jó kondíciót, sziklás terepen való jártasságot és stabil időjárást igényel.

Kilátás: A csúcsról 360°-os panoráma nyílik az egész Tátrára és a Tátraalji-medencékre, tiszta időben a távoli hegységekre is. A csúcson átélt érzés felejthetetlen – Szlovákia és a Kárpátok tetején áll az ember!

A Lomnici-csúcs (jobbra) és a Szalóki-csúcs (balra) Tátralomnicról nézve

Lomnici-csúcs

2 634 m Drótkötélpálya Egész évben

A második legmagasabb és legkönnyebben megközelíthető magashegyi csúcs. A Lomnici-csúcs (2633,8 m) egyedülálló, mivel drótkötélpályával kényelmesen elérhető Tátralomnicról. Csúcsa háromoldalú gúla alakú, és a Tátra egyik legszebb kilátását kínálja.

Drótkötélpálya: A Lomnici-csúcsra vezető drótkötélpálya a Tátra legjelentősebb műszaki létesítményei közé tartozik. Tátralomnicról a Štart középállomásra (1173 m) jutunk, onnan kabinos felvonóval a Kőpataki-tóhoz (Skalnaté pleso, 1751 m), végül a piros ingafelvonóval egyenesen a csúcsra – egyedül ez az utolsó szakasz több mint 850 méter szintkülönbséget győz le. Tátralomnictól a csúcsig a felvonók összesen több mint 1700 méter szintkülönbséget küzdenek le.

Obszervatórium: A csúcson 1940 óta végeznek meteorológiai megfigyeléseket. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet állomásán ma is dolgoznak – nappal meteorológusok figyelnek, éjjel automata állomás mér. 1962 óta itt működik a Szlovák Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének obszervatóriuma is.

Mit láthat: A panoráma a Bélai-Tátrától a főgerincen át a Nyugati-Tátráig terjed. Északon Lengyelországra, délen a Tátraalji-medencékre látni, tiszta időben pedig messze a Tátrán túlra.

Gyakorlati információk: A jegyeket meghatározott időpontra árusítják, a férőhely korlátozott, ezért érdemes előre megvásárolni őket (aktuális árak és jegyvásárlás: vt.sk). A csúcson töltött idő korlátozott. Nyáron is hideg és szeles lehet a csúcson – vigyen meleg ruhát!

A Kriván erdő és rét fölött, Pribylináról nézve

Kriván

2 495 m Nehéz 7–9 óra Június–október

Szlovákia nemzeti szimbóluma. A Kriván (2495 m) különleges helyet foglal el a szlovákok szívében. Jellegzetes profilja a szlovák euróérméken látható, és a 19. század óta a szlovák nemzeti identitás jelképe.

Történelem és jelképiség: A 19. században a Kriván megmászása nemzeti zarándoklattá vált – 1841. augusztus 16-án Ľudovít Štúr más szlovák hazafiakkal együtt jutott fel rá. A hagyomány ma is él: a Szlovák Turisták Klubja (KST) minden év augusztusában megrendezi a Nemzeti Kriván-túrát (2026-ban augusztus 15-én volt).

Megmászás: A legtöbben Háromforrásról (Tri studničky, 1150 m) indulnak. Az ösvény erdőn és törpefenyvesen át a Kriván alatti elágazásig emelkedik, majd alpesi terepen a Daxner-nyergen (Daxnerovo sedlo) és a Kis-Krivánon át a csúcsra vezet. A másik kedvelt útvonal Csorbatóról (Štrbské Pleso) a Jamské pleso tavon át vezet. A szintkülönbség Háromforrástól közel 1400 m, így a feljutás igényes, egész napos túra.

Műszaki információk: A feljutás nem igényel hegymászó-tudást, de jó kondíciót és hegyi tájékozódási képességet igen. Az utolsó szakaszok sziklásak és kitettek. Háromforrástól zöld jelzés vezet, a Kriván alatti elágazástól a csúcsig kék; Csorbatóról piros jelzésen jutunk a Jamské pleso tóhoz, onnan kéken tovább. Felfelé 4–5 óra, lefelé 3–4 óra.

Legjobb időszak: Júniustól októberig, ideálisan július és augusztus. November 1. és május 31. között az ösvény a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) szezonális lezárása miatt zárva van. Kövesse az időjárás-előrejelzést – a csúcson erős szél fújhat, és gyakoriak a viharok.

A Magas-Tátra gerincének panorámája

Egyéb jelentős csúcsok

Jégvölgyi-csúcs

2 627 m Csak hegyi vezetővel

A Magas-Tátra harmadik legmagasabb csúcsa, az Öt Szepesi-tó katlana (Kotlina Piatich spišských plies) fölé magasodik. Északi és északnyugati fala a Tátra hatalmas falai közé tartozik. Nem vezet rá jelzett turistaút – csak hegyi vezetővel érhető el.

Tengerszem-csúcs (Rysy)

2 503 m Nehéz

A legmagasabb csúcs, amely jelzett turistaúton, hegyi vezető nélkül is elérhető. A szlovák–lengyel határon fekszik. A szlovák oldalról (a Poprádi-tótól a Chata pod Rysmi menedékházon át) könnyebb a feljutás, lánc csak egy szakaszon van; a lengyel oldalról, a Tengerszemtől meredekebb, és hosszú szakaszait láncok biztosítják.

Ganek

2 462 m Csak hegyi vezetővel

A főgerinc csúcsa a Zlomiska- és a Kacsa-völgy között; déli falának monumentális sziklateraszáról, a Ganek-galériáról híres. Nem vezet rá jelzett turistaút — kizárólag hegyi vezetővel vagy hegymászó célpontként érhető el.

Koncsiszta

2 538 m Csak hegyi vezetővel

Csúcs a Popradský Ľadový štítből kiágazó mellékgerincen, a Batizfalvi-völgy és a Štôlska dolina között. Nem vezet rá jelzett turistaút – csak hegyi vezetővel érhető el. A csúcsról széles kilátás nyílik a Magas-Tátrára és a Tátraalji-medencére.

Szalóki-csúcs

2 452 m Nehéz

A tátrafüredi üdülőtelepek fölé magasodó csúcs. A kék jelzésű ösvény Ótátrafüredről (Starý Smokovec) a Slavkovská vyhliadka kilátóponton át vezet fel. Hosszú (felfelé kb. 5, lefelé 4 óra), de technikailag nem nehéz. A csúcsról látni a környező csúcsokat, a Tátraalji-medencét és az Alacsony-Tátrát.

Tátra-csúcs (Vysoká)

2 547 m Csak hegyi vezetővel

Csúcs a főgerincben a Ťažká dolina, a Dračia dolina és a Rumanova dolinka fölött. Nem vezet rá jelzett turistaút – csak hegyi vezetővel érhető el. A csúcsról körpanoráma nyílik a Magas- és a Bélai-Tátrára, az Alacsony-Tátrára és Dél-Lengyelország csúcsaira.

A legmagasabb csúcsok összehasonlítása

Csúcs Magasság Megközelítés Nehézség Feljutási idő
Gerlachfalvi-csúcs 2 655 m Csak hegyi vezetővel Nagyon nehéz Egész nap
Lomnici-csúcs 2 634 m Drótkötélpálya Nincs túra —
Jégvölgyi-csúcs 2 627 m Csak hegyi vezetővel Nagyon nehéz Egész nap
Tátra-csúcs 2 547 m Csak hegyi vezetővel Nagyon nehéz Egész nap
Koncsiszta 2 538 m Csak hegyi vezetővel Nagyon nehéz Egész nap
Tengerszem-csúcs 2 503 m Jelzett ösvény Nehéz 7–9 óra
Kriván 2 495 m Jelzett ösvény Nehéz 7–9 óra
Ganek 2 462 m Csak hegyi vezetővel Nagyon nehéz Egész nap
Szalóki-csúcs 2 452 m Jelzett ösvény Nehéz 8–9 óra

Biztonsági ajánlások

Felszerelés: Jó minőségű túrabakancs, réteges öltözet, széldzseki, elegendő víz (min. 2 l), élelem, elsősegélycsomag, térkép, zseblámpa, töltő/powerbank. Nehéz túrákhoz sisak, kesztyű, beülő és kötél is.
Időjárás: Kövesse az előrejelzést indulás előtt és útközben is. A hegyekben gyorsan változik az időjárás. Vihar esetén azonnal ereszkedjen le a kitett helyekről. Ne feledje, hogy a hőmérséklet a magassággal csökken.
Idő: Induljon korán reggel, hogy elég ideje legyen. Úgy tervezze a lefelé vezető utat, hogy sötétedés előtt lent legyen. Ne becsülje alá a lefelé út idejét – gyakran majdnem annyi, mint a felfelé út.
Társaság: Soha ne induljon egyedül a hegyekbe. Tájékoztasson valakit a terveiről és a visszaérkezés várható idejéről. Vészhelyzetben hívja a Hegyimentő Szolgálatot (HZS, 18300).